• Kezdőlap
• Bemutatkozás
• Szakmai oldalak
• Rendelők
• Magánrendelések
• Újdonságok
• Hasznos tudnivalók
• Hallásteszt
• Partnerek
• fülzúgás

» Anatómia

» Hallásélettani ismeretek

» Beszédértés

» Halláscsökkenés

» Hallásvizsgálatok

» A fülzúgás (tinnitus)

» Halláscsökkenések kezelési lehetősége

Hallásélettani ismeretek

A második legfontosabb "hírcsatornánk" a fülünk. A mechanoreceptorokból a hallószerv a fejlődés teljesen eltérő lépcsőjén alakult ki. A hallás szerve a belső fülben elhelyezkedő hallócsiga cochlea. (Ugyanitt van az egyensúly érzékelésére szolgáló vesztibulum). A fülről elmondhatjuk, hogy a maga több mint egy millió mozgó alkatrészével a test legkomplexebb apparátusa. A hang útját a belső fülig, majd a keletkezett elektromos impulzusokét a hallóidegen keresztül az agyig, már hosszú ideje sikerült tisztázni, ám hogy ebben a borsószemnyi belsőfülben hogyan lesz a legfinomabban elemzett s összetevőire bontott hangokból elektromos impulzus az a jelenlegi kutatásoknak is csak a kezdete. A hangregiszterek receptorai a szőrsejtek. Az alaphártyára támaszkodva réteget alkotnak, s szorosan egymáshoz kapcsolódnak. Bár nincsenek axonjaik és dendritjeik, szinaptikus kapcsolatokat képeznek az afferens és efferens idegsejtekkel.

A szőrsejtek csúcsában nyúlványok vannak, ezeket aktív filamentumokból álló kötegekŹ sztereociliumok alkotják. Az emberi fülben kb. egymillió ilyen receptorszervecske található, s különböző hosszúságuk és vastagságuk folytán különböző frekvenciákra vannak hangolva. Ez teszi képessé fülünket a hangingerek megdöbbentően finom analízisére.

A levegő mozgása a hanghullám rezgésbe hozza a dobhártyát, s ez a rezgéseket a hallócsontocskákon keresztül átadja a cochleát betöltő folyadéknak. A folyadékmozgásba hozza a sztereociliumokat, amelyek az őket összekötő finom szálak megfeszülése, illetve lazulása révén változtatják a szőrsejtek membránjaiban az ioncsatornák áteresztőképességét. Így alakulnak át a mechanikai ingerek elektromos impulzusokká.

Az idegi impulzusokká alakított ingerületet a bipoláris érzősejtek az agytörzsbe szállítják, ahonnan átkapcsolása után a középagy colliculus inferior /alsó ikertest) nevű részébe kerül, amelynek sejtjei "feldolgozzák" a hang irányát, a frekvenciaváltozásokat stb. A colliculus inferior dolgozza ki a reflex válaszokat a hangingerekre, amelyek egy része azután nem is kerül tovább. A következő állomás a talamusz, a corpus geniculatum mediale. Innen már frekvencia szerint osztályozva kerülnek a hanginformációk az elsődleges hallókéreg oszlopaiba, amelyek a halántéklebeny felső tekervényeiben foglalnak helyet. A modulok sejtjei rendkívül specializáltak a frekvenciákra, a frekvenciaváltozásokra (felfelé vagy lefelé) stb. A hangforrás térbeli helyzetét a két fülből érkező azonos hangok által aktivált neuronok határozzák meg. Az elsődleges hallókéreg azután együttműködik a másodlagossal a hanginformációk azonosításában, feldolgozásában.

A hallókéreg szoros kapcsolatban van a limbikus rendszerrel, s ez magyarázza a hanginformációk érzelmi színezetét (zene).

Beszédértés

Az embert érő hangingerek között különleges helyet foglal el az élőbeszéd. A beszédhangok, mint minden hanginger, először az elsődleges hallóközpontba jutnak, s innen kerülnek át a beszédérző Wernicke-mezőbe. Itt lesz a hallott hangból megértett beszéd.

A Wernicke-mező a bal halántéklebenyben sokkal több, mint egyszerű hallóközpont. Itt alakul ki a hallott és olvasott beszéd megértése (a látómezőből az írott szöveg képe a gyrus angularisba kerül, amely átalakítja a jeleket az auditív ingerekre érzékeny Wernicke-mező számára), és itt történik a beszéd elsődleges megformálása. Innen kerül át az íves kötegen a motoros beszédközpontba, a Broca-mezőbe a bal oldali homloklebeny hátsó részébe, majd konkrét utasítások formájában a nyelvet, ajkat, gégét, arcizmokat mozgató motoros kéregbe. A WernickeŹ-mező központi szerepét igazolja, hogy sérülés esetén a teljes beszédtevékenység károsul, vagy válik teljesen lehetetlenné, míg a Broca-mező sérülése csak a beszédkészséget csökkenti (a kimondott szöveget nyelvtanilag is, tartalmilag is hibássá teszi) vagy szünteti meg teljesen, de a beszéd megértését nem. A gyrus angularis sérülése, pedig az írott szöveg megértését teszi lehetetlenné.

A beszéd, vagy helyesebben a nyelvi központot rendkívül gazdag kapcsolatrendszer köti össze az asszociációs kéreg minden területével. Itt történik meg minden emberi tapasztalatnak, szándéknak a nyelvi gondolkodásba való átkódolása.

A hallás kialakulásában, mint minden ideg és motoros tevékenységünk kialakulásában az öröklött képességeket tanulással kell fejleszteni. A hallást az teszi számunkra, emberek számára különösen fontossá, hogy a legemberibb, a legfontosabb kommunikációs eszköznek, a beszédnek egyik összetevője.

Az irányhallás, mint képesség, az emberi fejlődés során alakul ki, és lesz egyre jobb tapasztalati úton. Az irányhallás olyan ösztönös folyamat, mely során a különböző forrásokat egymástól el tudjuk különíteni, és nem lép fel ún. diffúz hallástér. Ez utóbbi esetben a hallás az irány pontos meghatározására már nem, csak egy egységes hallásérzet létrehozására képes az agyban (minden irányból azonos hangterjedést észlelünk).