Túlhallás: van megoldás

Egy újabban feltételezett jelenség, az úgynevezett túlhallás is állhat a diszlexia, a beszéd- és magatartászavar hátterében. A túlhallással élő gyermek olyan hangokat is meghall, amelyeket normál esetben az emberi fül nem képes érzékelni. Jó hír ugyanakkor, hogy terápiával már kezelhető ez a probléma. Rácz Tamás fül-orr-gégészt, audiológus szakorvost kérdeztük.

– Mit jelent pontosan a túlhallás?
– Aki ezzel a problémával küzd, nem csak ugyanazokat a hangokat hallja meg, mint amelyeket az átlagember. Ezeknek a gyerekeknek sokkal érzékenyebb a hallásküszöbük, ezért aztán a kisebb intenzitású hangok, amelyek másnak nem okoznak semmilyen gondot, olyan negatív hangélményt jelentenek a számukra, amely többek között zavarja a beszédfejlődést és viselkedészavarokat is okozhat.

– Milyen hangok lehetnek ezek?
– A túlhallással élők különböző zörejekre, zajokra reagálnak kórosan. Ezeket a hangokat természetesen az átlagember is hallja, de nem tartja zavarónak, kellemetlennek. Laikusoknak úgy fordíthatjuk le, hogy akiket ez a probléma érint, ők élesebben a „fület bántóan” hallják a zajokat, zörejeket.

– Hogyan, milyen módszerrel diagnosztizálható a túlhallás?  
– Nem egyszerű a felismerése még a tapasztalt szakembernek sem. Az átlagosnál kiterjesztettebb hallásvizsgálatra van szükség ahhoz, hogy az audiológus megbizonyosodjon róla, valóban ezzel a problémával áll szemben. Az úgynevezett nulla decibel, az éppen meghallott hang hangnyomása egy átlag, a szokásos vizsgálatokat mindig innen indítjuk. Akinél viszont felvetődik, hogy túlhallása van, náluk alacsonyabb hangnyomásról, tulajdonképpen mínuszról indul a vizsgálat. Részben ezzel a módszerrel, részben kiterjesztett frekvenciákkal szerencsés esetben ki lehet mutatni a problémát. Általában 5 éves kortól végezhető el a mérés, ez alatt a kor alatt ugyanis a gyerekek még nem igazán együttműködőek, ezért a vizsgálatot nehéz elvégezni. Annak a lehetőségét, hogy egy gyermeknek túlhallása van, és ezért szükséges a hallásvizsgálat, soha nem a szülő fogja felvetni, hanem a gyógypedagógus, a gyermekgyógyász, a gyermekpszichológus vagy a gyermekpszichiáter. Munkájuk során ők találkoznak a túlmozgásos, esetleg autisztikus tüneteket mutató gyermekekkel.

– Ha valakinél kimutatják a túlhallást, terápiával kezelhető-e ez az állapot?
– Ma már van lehetőség a rehabilitációra, illetve egyfajta akusztikus tréninggel hozzászoktatásra a kóros hanghoz. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy szoftver a hallásvizsgálat alapján mért hangküszöbhöz generál egy programot, amely alapvetően kellemes zenei elemekből áll, viszont teljesen váratlan időpontokban felhangzik benne egy-egy extra zörej. Ez a normálisan halló fülnek kényelmetlen, kellemetlen, de a túlhallásos gyermek a hozzászoktatás, hallásnevelés során megszokja ezeket a hangokat, és a mindennapi életben sem fog gondot okozni neki. A terápia segítségével javulás következik be a beszédben, az olvasási nehézségek is csökkennek, és a magatartási zavarokat illetően is kedvező elmozdulás figyelhető meg.

– Fiziológiai magyarázata van a túlhallásnak?
– Nem igen fogjuk megtalálni a fiziológiai okát, hogy miért érzékenyebb a hallószervük a túlhallásos embereknek az átlagosnál, hiszen maga a mechanizmus, a hallás ugyanúgy működik náluk is, mint bárki másnál. Egyedül a hallásküszöbük tolódott el, csökkent a nulla decibel alá. Egyébként a túlhallás jelenségével Magyarországon nem túl régóta, öt-tíz éve foglalkoznak a szakemberek, és nem egyszerű a diagnosztizálása, mivel speciális hallásvizsgáló eszközök kellenek hozzá, illetve a hozzászoktatáshoz szükséges CD-t is csak kevés helyen tudják elkészíteni. Az Acusticus Halláscentrumnál rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel a vizsgálatokat el tudjuk végezni, és abban is tudunk segíteni, hogy ha beigazolódik a túlhallás, a további kezelés érdekében hova fordulhatnak a szülők a gyerekkel.