A szédülés szó az orvosi rendelőkben gyakran előforduló kifejezés. Fontos lenne már a panaszok kikérdezésénél pontosítani, hogy mit is érez a beteg valójában. Ebben a meglehetősen összetett kérdésben igyekszünk közérthető, világos válaszokat adni.

• Lehet határozott forgó jellegű vagy dőlés-érzés.
• A másik kategória a bizonytalanságérzés vagy szédülékenység.

A panaszok jelentkezhetnek váratlanul, rohamszerűen, kapcsolódhatnak test- vagy fejmozgáshoz, de állandóan is fennállhatnak, mint bizonytalanságérzés.

A beteg kikérdezésénél lényeges szempont a kísérő tünetek kiderítése: halláscsökkenés, fülzúgás, hányinger, hányás, fejfájás, látászavar, kettős látás, eszméletvesztés, zsibbadásérzés az arcon, karon, lábon, nyelészavar.

Feltétlenül ismernünk kell a beteg ismert, kezelt egyéb betegségeit, a panaszok keletkezésének idejét, időtartamát.

Az egyensúly rendszer perifériás végkészüléke a belső fülben helyezkedik el. Itt a fej és a test mozgásának, forgásának, térbeli elhelyezkedésének érzékelése történik meg. Az információkat a központi idegrendszer dolgozza fel a látórendszerből és a mélyérzésből származó jelekkel együtt.
Mélyérzés: izom-, ízületi helyzetérzés, mély fájdalom, vibráció.

A szédülés oka lehet perifériás vagy centrális elhelyezkedésű, de pánikroham része is.

Perifériás kórképek oka lehet:

• a fület, fejet ért trauma
• fertőzéses folyamat, ami a középfül felől terjed a belső fülre
• vírusfertőzés, ami az idegrostot érinti
• térfoglaló folyamat a belső hallójáratban

Centrális kórképek oka:

• agyrázkódás
• keringészavar
• agytörzsi tumor
• sclerosis multiplex
• migrén

Mint a felsorolásból is látható, a szédülés okának felderítése, lokalizálása több szakma együttműködését teszi szükségessé. Kiinduló pontként a háziorvos szerepe kiemelendő, azért is, hogy hová irányítsa a beteget.

A perifériás egyensúlyszerv működőképességét, a kétoldali érzékelő rendszer egymáshoz való viszonyát a fül-orr-gégész határozza meg. A centrális tüneteket az ideggyógyász rögzíti. Kiemelendő a képalkotó eljárások szerepe (CT, MRI). A kísérő betegségek tisztázásánál fontos a belgyógyász, kardiológus, pszichiáter véleménye, de ismerni kell a laborleleteket, és akár vírus szerológia is végzendő.

Vezessünk szédülésnaplót!

A panaszok tartós fennállása, hullámzó volta, visszatérése esetén nagyon ajánlott a szédülésnapló vezetése a beteg vagy családja által.

A szédülő beteg vizsgálatának része:

• fül-orr-gégészeti vizsgálat, a dobhártya pontos megítélése
• hallásvizsgálat: van-e hallószervi eltérés?
• egyensúlyvizsgálat: spontán nystagmus van-e? Dőlés, félremutatás megállapítható? Testhelyzetváltozáshoz kapcsolódó szemtekerezgés (szédülés) van-e?
• labyrinthus ingerléses vizsgálatok: hideg-meleg vízzel, forgatással…

Kórképek:

  Meniére betegség

Tünetei: hirtelen fellépő mély hangú fülzúgás, dugulásérzés, halláscsökkenés, főleg a mély hangok területén. Heves, forgó jellegű szédülés, ami fejmozdításra fokozódik, hányinger, hányás. A roham 2-4 órán át tart. Ekkor típusos labyrinthus kiesési tüneteket látunk: szemtekerezgés, dőlés, félremutatás. A rohamok ismétlődnek, a hallás romlik, a fülzúgás tartósan fennáll.

Gyakorisága: 0,2-1,5%

Oka: a hártyás labyrinthusban az endolymphaticus tér tágulata, fokozott endolympha termelődés.

A diagnózis felállításához fontos a roham alatti tünetek pontos megfigyelése, és a hallásvizsgálat elvégzése.

Kezelése: a roham alatt intézeti elhelyezés indokolt, rohamok között a keringés javítására gyógyszeres kezelés. Ha a konzervatív kezelés hatástalan, műtétet is lehet végezni, vagy a dobüregbe gentamycint adni.

Nagy jelentősége van a rohamok megelőzésében a stresszmentes életnek. Sószegény étrend, alkohol, nikotin tilalom, a csokoládé és a koffein kerülése is javasolt.

Neuronitis vestibularis

Oka: leggyakrabban neurotrop vírusfertőzés

A vestibularis működés hirtelen egyoldali kiesése, heves forgó jellegű szédülés, dőlés, félremutatás, hányinger, hányás. Halláspanasz és egyéb neurológiai tünetek nincsenek. A panaszok lassan, napok alatt csökkennek, hetek alatt a funkció visszatérhet, vagy centrális kompenzáció alakul ki, ami tünetmentességet jelent. Ennek kialakulását segítheti a vestibularis rehabilitációs torna.

Ezzel a rövid áttekintéssel érzékeltetni szeretnénk, hogy a szédülésről panaszkodó beteg kivizsgálása nagy odafigyelést, több szakma együttműködését igényli.

A szédüléses betegségek kivizsgálásában használható új, nagy értékű műszerrel bővítettük eszközparkunkat! A vHit elnevezésű készüléket az Acusticus debreceni, Bem téri rendelőjében használjuk pácienseink vizsgálatakor.

További részletek itt olvashatók: https://www.acusticus.hu/nagy-erteku-muszerrel-bovult-eszkozparkunk/