Néhány évtizede igencsak megmosolyogták, aki a napozás ellen emelte fel a szavát. Ma már kevésbé lepődünk meg azon, ha valaki a napfény káros hatásaira hívja fel a figyelmet, ugyanakkor sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztetést: a napozást kellemes időtöltésnek, ráadásul teljesen egészségesnek tartják.

Itt a nyár, gyakran hétágra süt a nap, de azért nem árt óvatosnak lenni.

Kékedi Judith Kriszta bőrgyógyásszal beszélgettünk, aki hetente egyszer az Acusticus Halláscentrumban rendel.

Egyre többször halljuk, hogy nem árt az óvatosság…

A bőrgyógyászok egyértelmű álláspontja, hogy a napozást, a direkt napon tartózkodást kerülni kell. A napfénynek vannak természetesen jó hatásai, hiszen ilyenkor UV-B hatására termelődik a D-vitamin, a napozáskor endorfin szabadul fel a szervezetben, ami boldogságot, örömöt okoz. Sokkal több azonban a negatív hatása. A napsugárzás részét képező UV-sugaraknak (UV-A és UV-B) komoly szerepük van a bőrdaganatok kialakulásában, fokozzák a ráncképződést, a bőr megvastagodását, ezzel együtt öregedését okozzák.

Tehát azzal a jól bevett szokással, hogy kifekszünk a tengerparton, és csak süttetjük magunkat, szakítani kellene…

A barna bőr esztétikai szempontból nagyon szép, de miután az ózonréteg folyamatosan vékonyodik, egyre több káros sugár kerül a légkörbe, és ezek fokozzák a daganatképződést. A barnulás tulajdonképpen a bőr védekezése a napsugarak ellen. Amikor a bőrünk az UV-sugarak hatására lebarnul, akkor egyúttal meg is vastagszik, így próbálja megvédeni magát a DNS-t károsító hatásoktól, amelyek a daganatok kialakulásához vezetnek.

Mi a megoldás, hiszen D-vitaminra szüksége van a szervezetnek?       

Napsütéses nyári napokon, ha egy rövid ujjú pólóban sétálunk 20-30 percet, a napi D-vitamin-szükségletünket tökéletesen kielégítjük. Nagyon fontos a fényvédők használata, amelyek nem csökkentik a D-vitamin-képződést, ugyanakkor alkalmazásukkal a bőr sem károsodik az UV-sugaraktól. A világosabb bőrűeknek ajánlatos a magasabb, 50-es fényvédő faktorú készítmények használata, az alapból is barnább bőrűek elég, ha 20-30 faktoros krémekkel kenik be magukat. Csak olyan széles spektrumú fényvédőt ajánlott választani, ami UV-A és UV-B sugárzás ellen is véd! Ezt a gyártók ma már jól látható helyen feltüntetik a csomagoláson.

Az utóbbi időben valóban egyre több a részben a napozás káros hatásainak betudható bőrdaganatos beteg?

Évente legalább 3 százalékkal nő az újonnan felfedezett melanómás esetek száma, ráadásul egyre több fiatalt érint a betegség. Óriási rizikófaktor a gyermekkori leégés, ezért nagyon oda kell figyelni, hogy a kisgyermekeket ne tegyük ki direkt napsugárzásnak, mert nekik még sokkal érzékenyebb a bőrük. Hat hónapos korig nem ajánlott fényvédők használata, de később is kerülni kell a direkt napfényt.  A bőrünk nem felejt! Egy idén nyári leégés lehet, hogy tíz év múlva okoz súlyos egészségügyi problémát.

Vannak olyan jelek, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy gond lehet egy anyajeggyel. Mire kell odafigyelni?

Évente egyszer mindenkinek érdemes lenne elmenni egy anyajegyszűrésre, amikor a bőrgyógyász eldönti, hogy valakinek van-e olyan anyajegye, ami miatt esetleg szükséges a gyakoribb vizsgálat, ellenőrzés is. (Kékedi doktornő csütörtökönként délelőtt rendel az Acusticus Halláscentrmumban – a szerk.).

Az anyajegyeken bekövetkező változásokra feltétlenül figyelni kell. Ha aszimmetrikus lesz a formája, a szélei elmosódnak, több színárnyalat jelenik meg benne, megváltozik a mérete, kiemelkedővé válik, akkor feltétlenül meg kell mutatni az orvosnak. A bőrgyógyász lefotózza, leírja a „gyanús” anyajegyek szerkezetét, méretét, így a későbbiekben pontosan tudja követni, hogy van-e változás, eltérés a korábbi állapothoz képest.

A melenómánál a korai felismerés életet menthet, egy egyszerű műtéti beavatkozással a későbbi áttétek megelőzhetők. Persze a melanóma kialakulásában több tényező, így a genetikai hajlam is szerepet játszik, de azért a napfény káros hatása nagyon fontos rizikótényező.

A bőrgyógyász intelmeire, miszerint, ne napozzunk a tengerparton, a legtöbben valószínűleg csak legyintenek. Hogyan napozzunk akkor „okosan”?

Az egyik legfontosabb, hogy 11 és 15 óra között semmiképpen se tegyük ki a bőrünket a direkt napsugárzásnak, azaz ilyenkor ne napozzunk. A megfelelő védelem érdekében napozás előtt legalább fél órával kenjük be magunkat. Kétóránként érdemes újra bekenni a testet, és fürdőzés után még a vízálló termékek esetén is ajánlatos újra felvinni egy réteg fényvédőt a bőrünkre.

Hatalmas a választék a boltokban, mindenki megtalálja a bőrtípusának leginkább megfelelő fényvédőt. Zsírosabb bőrre naptejet, szárazabbra napkrémet, napolajat érdemes használni. Kétfajta fényvédő van: a kémiai szűrősek az abszorpció elvén működnek, tehát inkább elnyelik, a fizikai szűrők inkább visszaverik vagy megtörik a fényt. Ilyenek a különböző ásványi anyagok (cink-oxid és titán-oxid), ezek azok a termékek, amelyek egy fehér réteget képeznek a bőrön, ami esztétikai szempontból nem éppen ideális, ugyanakkor nagyon hatásos készítmények, a gyerekeknek ajánlott fényvédők többsége például ilyen.

Még mindig nagy divat a szoláriumozás. Hasznos vagy inkább káros?

Tévesen sokan azt hiszik, hogy a szoláriumozás amolyan előnapozás, és így védelmet nyújt majd a nyári szezonban, amikor az igazi napozás következik. A szoláriumok főleg UV-A sugarakat bocsátanak ki, a bőr napfénnyel szembeni védelmét pedig az UV-B sugárzás nyújtja azzal, hogy a sejtek fölött egy védőréteget, egy sapkát képez, megvastagítja a hámréteget. Az UV-A sugarak mélyebbre hatolnak a bőrben, és ott a DNS-t károsítják.

A szoláriumban összeszedett barnaság nem fog megvédeni bennünket a káros sugaraktól, viszont ad egy hamis biztonságérzetet. Kimutatták, hogy már azoknál is, akik hetente csak egyszer járnak szoláriumba, egy év alatt duplájára nő a bőrrák kialakulásának kockázata.

Dr. Kékedi Judith Kriszta

bőrgyógyász szakorvos